Mókusmágia

www.nethirlap.hu  2006.06.26. 23:40

Egyenlőre csak találgatják, hogy a kutatás milyen eredményre vezethet, de elképzelhető, hogy a tudósok rájönnek mi a kis mókus titka, és képesek leszünk meghosszabbítani az emberi szervek élettartamát a transzplantációs folyamat során, ami önmagában áttörő eredmény lenne. De ez nem minden. Ha megértenénk, hogy ezek az állatok milyen módon mennek át szélsőséges változásokon évről évre óramű pontossággal, új terápiákat lehetne kidolgozni trauma helyzetekben lévő emberek és más állatok számára. Még az egyre növekvő derékbőségen is segíthetne, mert ezek a kis állatok kitűnő példái a súlynövekedésnek és súlycsökkenésnek. A 13 csíkos mókus, ez a figyelemre méltó teremtmény - melyet sokan kártevőnek tekintenek, és összekeverik a pocokkal - csupán 16 cm hosszú. Mégis minden évben túlél akár 6 hónapot is úgy, hogy lecsökkenti a szívének és anyagcseréjének ritmusát, és a testhőmérsékletét éppen hogy fagyáspont fölött tartja, ami sok más állat és az ember számára is halálos lenne. Meg nem értett okok miatt a mókus időközönként felébreszti magát, majd újra visszatér téli álmába. Ez a legfantasztikusabb fiziológiai jelenség a természetben, hiszen a kis állat képes megóvni és fenntartani kritikus szerveinek működését szélsőséges biológiai hatások alatt hónapokon keresztül. A kutatók azt gondolják, hogy az ürge titkának megfejtése segítség lehetne olyan módszerek kidolgozásában, mellyel tovább meg lehetne őrizni az emberi szerveket, és átültetni azokat a rászorulókba. Jelenleg az emberi máj pl. néhány órával a "gazdatest"-ből való eltávolítása után elkezd "romolni". A wisconsini egyetem kutatólaboratóriumában azt vizsgálták, hogy a téli álom állapotában levő ürgéből kioperált máj mennyi ideig marad működőképes összehasonlítva más állatokéval.


A legyakrabban alkalmazott kísérleti állat, a patkány mája 24-48 óra múlve gyakorlatilag használhatatlan. De az ürge mája 24 óra után egyáltalán nem károsul, 72 óra után sem tapasztalható, és 96 órányi hűtés után sem találtak rajta jelentős kérosodást. Hogy kiderítsék, miért van ez így, összehasonlították a téli álom állapotában levő és az éber (nyári) ürge májának összetételét. A cél az volt, hogy kiderítsék, mi a különbség a két máj között, illetve mi változott meg a hibernált májban különös tekintettel a sejtekben található proteinekre. Az proteinek tulajdonképpen azok az összetevők, amitől függ egy sejt működése. A téli álomhoz való előkészület során új proteinek kell a sejtbe lépjenek, vagy az ott levők megváltozzanak. Más kutatások szerint a proteinek a gének munkájának eredményei melyek meglepően hasonlóak a nem téli álmot alvó állatokéhoz így az emberéhez is. Az észak Carolinai Állami Egyetem kutatói összekapcsoltak komplex proteineket - enzimeket - két génnel. Az egyik enzim feltöri a zsírsavakat és használható zsírrá alakítja azokat hogy a hibernáció alatt üzemanyagként szolgáljanak. A másik enzim segít a glukóz konzerválásában. A kutatók most azt az enzimet próbálják azonosítani, amely konzerválja a szerveket a téli álom alatt és felkészíti azokat a tavaszi ébredésre. Ha ezt a folyamatot pontosan megérthetnénk, az nemcsak a transzplantálandó szervek "szavatosságát" növelné meg, de jobban tudnánk alkalmazkodni szélsőséges időjárás változásokhoz és használható ismeret lenne a hosszú űrúton részt vevő űrhajósok hibernálására.