...Beköltöznek a sufnikba, garázsokba, tetőterekbe - padlásokra. Ezzel együtt észrevehető, hogy ezeken a terülteken egyre kevesebb macska fordul elő, illetve rengeteg madártetem található ott, ahol ők élnek, illetve ahol a fészkük megtalálható. Jelenlétükkel meg kell barátkozni - együtt kell élni velük, vagy ellenük megfelelő riasztó módszert kell alkalmazni.

A három fős, nyestekkel foglakozó kutatócsoporttal beszélgetünk a téma fontosságáról. Dr. Tóth Mária az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Ökológia tanszékének kutatója, egyéb munkái mellett 1996-ban kezdett foglalkozni a városlakó nyestekkel. Szenczi Péter ötödéves biológus-hallgató, a témában írja szakdolgozatát. Takáts Péter erdész évekkel ezelőtt figyelt fel erre a jelenségre, azóta házak nyest-mentesítésével is foglalkozik.

Nyestügyben tényleg ennyire rossz a helyzet?

Vitatkoznék azzal, hogy a helyzetet "rossz"-nak lehet-e minősíteni, hiszen a nyestek a gazdasági kártételeik mellett, fontos szerepet töltenek be a városi táplálékhálózatban. A rágcsálók, madarak legfőbb ragadozójaként meghatározó lehet ökológiai funkciója, gondolok itt pl. a túlszaporodott galambok populációméretének szabályozására, elsősorban a beteg legyengült példányok fogyasztásával. Ha az elterjedésre gondol, akkor valóban, korábban soha nem látott mértékben elszaporodtak és terjeszkednek a lakott területeken a nyestek. Ez nem budapesti, de nem is magyar sajátosság, szinte egész Európára jellemző a '70-es évek óta. Magyarországon a legtöbb városból már kaptunk bejelentéseket, éppúgy megtalálhatóak Győrben, mint Debrecenben vagy Pécsett. Elterjedtek az üdülőterületeken, kertvárosokban is. Természetesen falusi -mezőgazdasági környezetben már régóta előfordulnak, de a nagyvárosok meghódítása viszonylag új jelenség.

Magyarországon őshonos állat a nyest?

Igen, a nyest őshonos ragadozónk, mely Eurázsiában, az Atlanti-óceántól Belső-Ázsiáig előfordul. Az egész országban elterjedt, gyakorinak mondható. A közhiedelemmel ellentétben már nem védett, de természetesen az állomány kezelése csak felkészült, a szükséges engedélyekkel rendelkező szakemberek számára engedélyezett. Lakott területen különösen szigorúan szabályozott mindenféle vadgazdálkodási-vadászati tevékenység.

Érdekes jelenség az urbanizálódó (városiassá váló) vadállatok témája. Viccesen azt is mondhatnánk, hogy pestiesednek a nyestek, a kérdés mégis komoly: miért költözik a vadállat az ember környezetébe?

Több oka is lehet. Sokáig úgy gondolták, hogy a természetes élőhelyek pusztulása kényszeríti az ember közelébe az állatokat. Ez gyakran igaz is, de sok esetben nem igazolták a kutatások. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az emberi települések terített asztalt jelentenek sok faj számára. A gyümölcsfákon, háziállatokon kívül hihetetlen mennyiségű fogyasztható szemetet is 'termelünk'. Sok fajjal évszázadok óta együtt élünk, gondoljunk csak egyes rágcsálókra, templomtornyokban élő baglyokra, eresz alá fészket építő fecskékre, amit teljesen természetesnek érzünk, sőt, már hiányoljuk is, ha nincsenek a környezetünkben. Azonban nem minden állat képes erre. Számos olyan adaptív tulajdonságokkal kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik az alkalmazkodást a városi körülményekhez. A nyestek esetében úgy gondoljuk, hogy a búvóhelyek száma, a hozzáférhető tápláléknál is fontosabb, hiszen ezek gyakran nehezen megközelíthető, védett, esetleg fűtött helyek, amik ideálisak egy ilyen mozgékony, ügyesen mászó állat számára. A Budai hegyvidéken élő egyedek esetében gyakran úgy tűnik, hogy a családi ház padlására beköltözött állat éjszaka a közeli erdőfoltba jár táplálkozni. A belső területeken erre természetesen nincs lehetőség.

Biztos, hogy nyest?! Milyen vadállatok költözhetnek még be hozzánk?

Nagyon nehéz lenne felsorolni, a vörös vércsétől a vaddisznóig sokféle állat megfordul a városban, egy részük meg is telepedik. A nyestet leginkább a nyuszttal és a görénnyel lehet összetéveszteni, de ez utóbbi két faj a nagyvárosokban nem jellemző. Mivel alapvetően jellegzetes testalkatú állat, csak akkor téveszthető, pl. macskával, mókussal, ha a kontúrját rövid ideig ill. rosszabb fényviszonyok mellett láthatjuk.

Mikor mutatja meg magát a nyest?

Leginkább éjszaka aktív, de párzási időszakban és tél végén nappal is megfigyelhető. A hozzánk érkező bejelentések szerint elsősorban a hangokra figyelnek fel az emberek, mivel kis méretük ellenére elég nagy ricsajt tudnak csapni, amikor a padláson játszanak, rohangálnak. Azokon a területeken, ahol nagy társasházak, bérházak jellemzőek, (ezekben a házakban már elég vastag a födém, hogy ne eressze át a zajt), legtöbbször akkor szereznek tudomást róluk, amikor átszaladnak az úton, vagy a parkoló autók között játszanak. Sokszor pedig csak az ürülékük, nyomaik árulkodnak a jelenlétükről. Budapesten szinte az összes kerületből kaptunk már bejelentéseket.

Mivel táplálkozik, hogyan vadászik a nyest?

A nyest mindenevő, természetes élőhelyén sem válogatós. Gyümölcsöket, növényi részeket, rovarokat éppúgy fogyaszt, mint gerinceseket, a békáktól a madarakig. A prédájára villámgyorsan, lesből ugrik rá, és egy gyors tarkóharapással azonnal végez vele. Szezonálisan és kínálattól függően változhat az elfogyatott táplálék. Ha valami ehetőnek tűnik a nyest nagy valószínűséggel megkóstolja, néha még azt is ami nem. Találtunk már asztalterítő-darabokat és acél fúrófejet is nyestürülékben. Az étrendjük nagyban függ a terület adottságaitól is. Képesek kihasználni a legkülönbözőbb forrásokat, a padláson élő darazsak fészkeit éppúgy, mint a konyhai hulladékot. A városi nyestek táplálék analízise alapján vált ismertté, hogy a Budapesten nagyon gyakori, sorfaként ültetett Ostorfa termése kedvelt csemegéjük, hatalmas mennyiségben fogyasztják. Általánosnak mondható ezen kívül hogy galambokat és egyéb városi madarakat is fogyasztanak, de a növényi eredetű táplálék aránya nagyon magas.

A lakóhelyünk tekintetében milyen hasznot jelenthet a nyest jelenléte?

A városba beköltöző állatok természetes ragadozó hiányában gyorsan elszaporodnak, valamint az általános kondíciójuk is leromlik, hiszen a gyengébb, beteg állatok, amelyek egyébként ragadozók prédái lennének, túlélnek és szaporodnak. A nyest, mint csúcsragadozó ezt a tendenciát fékezheti. Ezen kívül, szerintem kifejezetten esztétikus, kedves állatok. Az emberre pedig teljesen veszélytelenek.

És a károkozás - milyen károkkal számolhatunk az együttélés kapcsán?

Sajnos gyakran rágnak meg elektromos kábeleket, megrongálhatják a szigetelőanyagokat. Legtöbbször gépkocsik esetében számolnak be hasonló károkról, de lakóházakban is gyakori. Felhalmozódó ürülékük is okozhat problémát, de a legáltalánosabb panasz, hogy a lakók egyszerűen nem tudnak tőlük aludni.

Van védekezési mód a nyesttel szemben?

Sokféle módszer terjed, főleg szájhagyomány útján, de ezek egyike sem nyújt biztos védelmet. Lehet próbálkozni a búvóhelyének gyakori zavarásával, pakolással-takarítással a padláson, esetleg kutya-pokróc, kutyaürülék kihelyezésével. Gyártanak különféle ultrahangos riasztót is, de az egyetlen hosszú távú megoldás, ha azokat a réseket, amelyeken a tetőtérbe bejut, szakemberrel lezáratjuk.

Mi a hosszú távú célja a nyestekkel foglalkozó megfigyelésüknek?

Folyamatos monitoringgal próbáljuk vizsgálni a terjeszkedési mechanizmusukat, a főbb trendeket, és a búvóhely preferenciát. Terveink között szerepel a mozgáskörzet nagyságának vizsgálata, valamint a védekezési stratégiák elemzése. Úgy gondoljuk, hogy nagyon érdekes jelenséggel van dolgunk. Egy faj alkalmazkodása mesterséges környezethez, a városi életközösségben elfoglalt helye mindenféleképpen figyelemre érdemes.

A csapat nyestekkel kapcsolatos tájékoztató weboldala a www.zug.hu/nyest címen található, ahol az alap információk mellett érdekességek, és a humánus nyestmentesítést segítő információk is megszerezhetőek.

Seres Zoltán
Orpheus Állatvédő Egyesület